Baleseti ügyeletünkön végtagsérülések teljes szakorvosi ellátását, és szükség esetén ambuláns - vagy egynapos sebészeti műtéteit a belvárosi magánklinikánkon helyben, várakozási idő nélkül végezzük.

Hívjon minket, hogy segíthessünk! +36 1 266 77 66

FICAMOK ELŐFORDULÁSI HELYEI

Kulcscsont izület | Váll | Könyök | Kéztőcsont | Ujjpercek | Lábtőcsont | Térdkalács | Boka

Általános leírás

A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő. A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva.

A ficam esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet. Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással (UH, CT, MRI, arthroszkópia) győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja. Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan (gipszrögzítéssel) vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni.

A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok. A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként pedig jellegzetesen torz, deformált képet mutat. A ficamról fizikális vizsgálattal és a röntgenfelvétellel győződhetünk meg. Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat. Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe.

A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik. Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyretenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a szalagok szakadását valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.

Tünetek

  • fájdalom
  • deformitás
  • duzzanat, vérömleny
  • részleges mozgás kiesés, vagy képtelenség

Elsősegély

A laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó, ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:

  1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
  2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le, de ügyeljen arra, hogy a sérült testrészt lehetőleg NE mozgassa!
  3. A sérülés megtekintése, további sérülések keresése.
  4. Rögzítse a talált helyzetben rugalmas pólyával szorosan, de NE szorítsa el! Illetve kétoldalról támassza meg!
  5. Ha indokolt hívjon mentőt vagy forduljon orvoshoz!

Amit NE tegyen?

NE próbáljuk meg a deformitást (pl. ficam) visszailleszteni!

NE rögzítsük szilárd felülethez (pl. faág, vasrúd) a sérült testrészt!

A csontvégek kopása, illetve bizonyos betegségek némely esetben nem kevés ficamot okozhatnak. Ezek helyretételében a sérült kis idővel akár gyakorlatot is szerezhet, azonban önkényesen soha ne próbáljuk a ficamot visszahelyezni, mert további, nem ritkán súlyos sérülést okozhatunk.

Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha

  • a végtag rendellenes pozícióban maradt,
  • a sérültnek elviselhetetlen fájdalmai vannak,
  • a fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság 1-2 nap alatt nem javul,
  • a sérült terület hűvös, elszíneződött vagy sápadt,
  • zsibbadás, merevség jelentkezik.

További teendők

Használhat recept nélkül kapható fájdalomcsillapítót!

A vállficam

A vállízület különleges ízület, amely extrém mozgásokra képes, ugyanakkor éppen e nagy mozgástartomány következménye a vállízület sérülékenysége.

Vállficam A váll ficamáról akkor beszélhetünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található izületi vápát. A leggyakoribb közülük az elülső-alsó vállficam, amely sportolóknál leginkább akkor alakul ki, amikor az eldobás pillanatában rátartanak a játékos dobókezére, vagy eleséskor rossz helyzetben támaszt ki a sérült. Az első ficam esetén leginkább a szalagok, a porcok, illetve az ízületi tok sérülnek, de ha nagyobb erőhatásnál csontos károsodás is előfordulhat. A sokkal ritkább hátsó ficam ezzel szemben leginkább áramütés vagy epilepsziás roham kapcsán alakul ki. A vállficamok gyakorisága jellemzően a fiatal korosztályban nagyobb.

A vállficam jellemző tünetei a váll rugalmas rögzítettsége, a nagy fájdalom, a duzzanat, valamint – ha a vállban futó idegek a ficam következtében nyomás alá kerülnek – az ujjak zsibbadása.

A beteg vizsgálata során, még a vállízület helyretétele előtt elengedhetetlen a röntgenfelvétel készítése, abból állapítható meg ugyanis, hogy a váll egyszerű vagy töréses ficamáról beszélhetünk.

Vállficam A ficamot amint lehet, helyre kell tenni. Amint a felkarfej visszakerül a vápába, a vállficammal járó fájdalom azonnal csökkennek. A ficam helyretételére különböző metódusok vannak, azonban minden módszer lassú mozgásokból áll, melyhez a beteg ellazult állapota szükséges. Ha a vállficamot nem sikerül visszatenni a helyére, akkor akár műtétre is szükség lehet. A ficam helyretételét követően az izületet rögzíteni kell, első ficam esetén kendővel felkötve a kart.

Fiatal vagy középkorú, első ficamos betegeknél – nem élsportolóknál – a konzervatív kezelés javasolt, amely három hét rögzítést jelent kétrészes felkarrögzítőben, s ezt követően lehet csak elkezdeni a gyógytornát. 30 év alatti betegek legalább második traumás vállficamánál műtéti stabilizáló javasolt, ezzel az újabb vállficam esélye számottevően csökkenthető. A közép- és időskorú betegeknél érdemes lehet ultrahangos vizsgálatot is készíteni.

Mivel a betegeknél ki kell zárni az esetleges idegsérülés kockázatát, minden esetben szükség van kontroll röntgenfelvételre is. Amennyiben a csont is sérül a ficam során, és műtétre van szükség, úgy CT-vizsgálatra is szükség lehet.

Minden kezelés után fontos szerepet kap a gyógytorna, az izmok erősítése. Az első három héten csak minimális test előtti mozgatás javasolt. A tapasztalatok szerint mintegy 6–8 hét múlva éri el a beteg a vállízület teljes mozgásterjedelmének 80 százalékát, és mintegy 3 hónap szükséges a teljes rehabilitációhoz. Sportolók esetén 6 hónappal a sérülés után lesz csak teljes értékű a váll.